🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szent Mihály főangyal megjelenése
következő 🡲

Szent Mihály főangyal megjelenése, máj. 8.: a Monte Garganó-i (Dél-Itália) Szt Mihály-jelenések ünnepe. A kk. magyar misekönyvekben: adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis, régi kalendáriumainkban: Szt Mihály jelenete. - 1. A hagyomány szerint 490: egy jómódú sipontói gazda a város közelében lévő Gargano-hegy oldalában legeltette marhacsordáját, s észrevette, hogy a legszebb bikája elkóborolt. Hosszas keresés után egy barlang szájában talált rá: a bika ott térdelt. Haragjában kapta az íját és rálőtt az állatra, de a kilőtt nyílvessző visszafordult és őt sebezte meg a lábán. A gazda Lőrinc pp-höz sietett és elmondta neki az esetet. A pp. háromnapos böjtöt hirdetett, s a 3. nap végén megjelent Szt Mihály főangyal és ezt mondta neki: „Én vagyok Mihály főangyal, és mindig Isten színe előtt állok. Ez a barlang az én szent helyem, én magam választottam; én őrzöm és vigyázok rá... Ott, ahogy szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei... Amit ott kértek imádságban, megkapjátok. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.” - A hely azonban nehezen megközelíthető és titokzatos volt, korábban pogány kultusz is folyt ott, a pp. vonakodott attól, hogy kpnát nyisson a helyen. - 2. Hamarosan egy második jelenés következett: 492: Sipontót ellenség vette körül, s a város már közel állt a feladáshoz. Ekkor a pp. háromnapos fegyverszüntet kért, és a város népe nagy bizalommal, imádsággal és böjttel Szt Mihályhoz folyamodott. A 3. nap végén megjelent Szt Mihály a pp-nek, és győzelmet ígért. Ezzel új erőt öntött a védőkbe, akik kitörtek a városból, és vihar közepette elsöprő győzelmet arattak az ostromlók fölött. Ez máj. 8-án történt. - 3. A következő évben, hálából a győzelemért a pp. a barlang kpnává szentelésére készült. Szándékában I. Geláz p. is megerősítette. Ekkor ismét megjelent Szt Mihály, és jelentette neki, hogy ő már fölszentelte a barlangot. Lőrinc pp. a környék 7 más pp-ével, Siponto papságával és népével körmenetben a barlanghoz indult. S láss csodát: útközben a tűző nap ellen a pp-ök feje fölött lebegő sasok tartottak árnyékot kiterjesztett szárnyukkal. A barlanghoz érve látták, hogy sziklaoltár áll benne, rajta bíbor terítő és kereszt, a barlang padozatában pedig gyermek lábnyomok, melyeket Mihály főangyal hagyott ott jelül. Szept. 29-e volt, amikor Lőrinc pp. nagy örömmel mutatta be az első szentmisét a barlangban, mely az egyetlen nem emberi kéz által fölszentelt kpna. Később mennyei bazilikának nevezték. - 4. Szt Mihály negyedszer is megjelent Garganóban: 1656: D-Itáliában pestisjárvány dúlt. Alfonso Puccinelli érs., látva, hogy emberi segítség már nincs, Szt Mihály főangyalhoz fordult. Írásba foglalta az imádságos kérést, és Szt Mihály szobrának a kezébe helyezte. IX. 22: hajnalban palotájában imádkozott, amikor földrengés támadt és megjelent neki Szt Mihály. Azt mondta, hogy a barlangjából való kövekre vésessen keresztet és a M(ihály) A(rkangyal) betűket, s aki ilyen követ magával visz, meggyógyul és megmenekül a járványtól. Az érs. megtette, és hamarosan a város is, a környék is mentesült a csapástól. Hálából és örök emlékezetül a szoba ablakával szemben, amelyben a látomást kapta, Szt Mihály-oszlopot állíttatott, e felirattal: „Az angyalok fejedelmének, a pestis legyőzőjének, a védőnek és oltalmazónak, örök hálával Alfonso Puccinelli 1656.” - ~ volt a híres soproni Szt Mihály-tp. kk. búcsúnapja, melyen zöld ágakkal díszítették föl. A pápa 1642: Tápé Szt Mihály-tp-a számára is erre a napra engedélyezett búcsút, emlékezete azonban régen veszendőbe ment: a tápai misabúcsú napja is IX. 29. **

Bálint I:362.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.